Egyre több helyen lehet olvasni, hallani, hogy a mennyiségi éhezést felváltotta a minőségi éhezés. Gyakran csak egy-egy betegség megjelenése kapcsán gondolkodnak el ez érintettek azon, hogy a mindennapokban vajon mit nem csinálnak jól.

Ha jobban megnézzük a probléma gyökerét, akkor azt láthatjuk, hogy ez több folyamatot is érint.

Napjainkban az élelmiszerek minőségére a globalizáció jelentős hatással van, ami már az iparosodás korszakában elkezdődött, napjainkban is tartó és egyre csak fokozódó folyamat.

Az iparosodás során a mezőgazdaság is nagy átalakuláson ment át, mely jelentős hatással volt és van a kultúrára, a helyi közösségre, a tájra, az adott ország gazdaságára és nem utolsó sorban egészségünkre és életminőségünkre. A múlt században a vidéki tájat kis gazdaságok egymásutániságai tették színessé és egyes városias térségekben a zöldségeskertek jelenléte is meghatározó volt. A piacokon helyben termelt, szezonális élelmiszereket lehetett kapni. A globális fejlődésnek köszönhetően az elmúlt 60-70-ben ez teljesen megváltozott és a kevésbé átalakított, helyben termelt élelmiszerek és élő ételek fogyasztása gyakran háttérbe szorul.

Korunk nagy problémái közé tartoznak az emberi kényelem és a rohanó stresszel teli életmód. Az urbanizációs és világ népességének hihetetlenül nagy fokú növekedésével egyre inkább fokozódik a kereskedelem jelentősége, mely az élelmiszereket eljuttatja a fogyasztókhoz. Az áruházok polcain a szebbnél szebb külsejű, vonzó, igényes csomagolású, de ugyanakkor az emberi szervezet egészséges működése szempontjából haszontalan élelmiszereket találhatunk. Ebben az úgynevezett fogyasztói társadalmat kiszolgáló miliőben az egyik valós cél, hogy minél olcsóbb alapanyagú és előállítási költségű élelmiszereket kínáljanak a potenciális fogyasztóknak.

Az élelmiszerek jelentős része magas kalóriaértékű, bőséges energiaforrást jelent és hirtelen teltségérzetet okoz, de ugyanakkor nem tartalmaz a szervezet egészséges működéséhez szükséges komplex szerves összetételű alkotókat, mikrotápanyagokat (vitaminokat, nyomelemeket), stb., ami pedig hosszabb-rövidebb távon hiánybetegségek kialakulását idézheti elő.

Ennek okai között első sorban az intenzív mezőgazdaság következtében a termőtalajok szerkezetromlása, ásványi-anyag tartalmának csökkenése, a mikrobiológiai élet és fajgazdagság elszegényesedései illetve az egyes tényezők mint pl. a szintetikus növényvédőszerek, műtrágyázás stb. hatására kialakult talaj-elsavanyodás, valamint az élelmiszerek túlzott feldolgozásai, kezelése, hosszú tárolása stb. is szerepelhetnek. Szakirodalmi adatsorok alapján nyomon követhető az elmúlt 70 év során az élelmiszer- és takarmány-növények valamint talajok tápanyag és mikroelem tartalmának nagy mérvű csökkenései.

Az emberi szervezet igényli a komplex, szerves összetételt, a molekulák térbeli szerkezetét, az abban rejlő információkat és a bennük tárolt életenergiát. Egy élelmiszer akkor nevezhető értékesnek, ha az élő anyagra jellemző természetességet, szervezettséget, komplexitást megtartja valamint legoptimálisabb arányban tartalmazza a szervezet egészségét építő alkotókat és lehető legkisebb mértékben a felesleges, terhelő (salak-, és mérgező) anyagokat.

Minél inkább sérül egy élelmiszer természetes, eredeti szerkezete, az élelmiszer annál értéktelenebbé válik.

Ezen tényekből kiindulva elmondható, hogy az emberek egy része inkább eszik és nem táplálkozik.

Az élelmiszer tárolhatósághoz és -szállíthatósághoz feldolgozásra és tartósításra is szükség van, melyek további témaköröket érintenek, mégpedig a hulladékok keletkezését, kezelését, a környezetszennyezést, az egészségre ártalmas tartósítószerek, adalékanyagok és állományjavítók stb. témaköreit.

A világon nyilvántartott vegyi anyagok száma 70.000-nél is több és ez a szám folyamatosan növekszik. Egy, az Egyesült Államok Munka- és Egészségvédelmi intézete (National Institute of Occupational Safety and Health) által kiadott jelentés szerint a forgalomban lévő vegyi anyagok jelentős hányada mérgező. A növénytermesztési- és kertészeti kultúrákban széles körben alkalmazott műtrágyák és kemikáliák által a környezetbe és víz körforgásba olyan hatóanyagok kerülnek, melyek az élő szervezetekre nézve komoly egészségkárosító hatással rendelkeznek. Hova tovább ezen anyagok az egyes nem kívánt összetevők mellet bekerülhetnek használati tárgyainkban, kozmetikumokba, tisztálkodási-, háztartási-szerekbe, ruházatba stb., leterhelve ezzel szervezetünk beépített méregtelenítő szerveit, rendszereit, amik egy bizonyos idő után telítődhetnek és kapacitásuk jelentősen csökkenhet. Ez pedig számtalan pl. civilizációs betegségek kialakulásához vezethet kezdve a hormonrendszeri betegségektől az anyagcsere-betegségeken át a degeneratív folyamatokig.

Amibe sokan bele se gondolnak az pedig az, hogy környezetüket túlságosan is „fertőtlenítjük”. Az emberek nagy része természet-ellenes tisztító és fertőtlenítő szereket használ. A szülők már csecsemő kortól kezdve a növekvő gyermek környezetét túlsterilizálják. Az immuntolerancia kifejlődésének legmeghatározóbb időszaka az első életév, így ebben az időszakban a gyermeknek elegendő számú antigénnel (azaz szervezetidegen, immunválaszt kiváltó anyag) kell találkoznia. A túlzott higiéné az immunrendszerüket megfoszthatja a fejlődéstől a kihívásokkal szembeni küzdelemben.

A mai emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy a környezettel való kapcsolat megszakadása okozza egészségügyi, közérzeti/pszichés problémáit. Generációról generációkra olyan nemzedékek nőnek fel melyek a természetes környezettel keveset érintkeznek.

Ha ezt nem változtatják meg, akkor nehezen juthatnak azon tudás és gyakorlat bírtokába, ami a természettel való összhang, a saját magunkról való gondoskodás,  élelmiszer előállítás, saját konyhakert, gyümölcsös gondozása és további természetes dolgokhoz szükségesek. Aki nem rendelkezik ezekkel az ismeretekkel az gyermekeit sem tudja megtanítani azokra a földi élethez szükséges természettel kapcsolatos ismeretekre, amit aztán magukkal tudnának vinni életútjuk során.

Az életmód változtatással, szokásaink átformálásával sokat tehetünk ezen folyamatok lassításáért, visszafordításáért.

Részesítsük előnyben a természetes anyagokat és folyamatokat az élet minden területén. Válasszuk a természetes alapanyagú, bio, vegyszer és mesterséges illat mentes háztartási-, tisztálkodási- és kozmetikai szereket. Lehetőleg igyekezzünk csomagolás nélküli vagyis minél kevesebb és természetes csomagoló anyagú termékeket keresni.

Helyesebb lenne ha minél több élő élelmiszert fogyasztanánk. Ezt megtehetjük ha nem sajnáljuk a fáradtságot és saját magunknak otthon a kiskertben megtermeljük a szükséges zöldségeket és gyümölcsfákat telepítünk. Abban az esetben ha erre nincs módunk, akkor keressük fel a megfelelő beszerzési forrásokat.  Gyakorta járjunk piacra és vásároljunk olyan őstermelőktől, akik vegyszer és GMO mentes termékeket kínálnak. Ezzel egyrészt támogathatjuk őket valamint egészséges ételekhez juthatunk. Keressünk fel bioboltokat, nézzük meg, hogy az élelmiszerek milyen összetevőket tartalmaznak.

Mozogjunk minél többet a friss levegőn, természetben. Gyakoroljunk stresszkezelő technikákat.

A természet éves ciklusaihoz, az évszakok változásához igazítsuk cirkadián, azaz alvási ébrenléti, tevékenységi ritmusunkat. Rendszeresen aludjunk eleget, napközben tartsunk hosszabb-rövidebb pihenőket.

Fordítsunk időt szociális kapcsolataink ápolására, a spirituális fejlődésre, az aktív, értelemmel átszőtt életformára.

Sok szeretettel

Felhasznált irodalom:

1. Természetgyógyászati alapismeretek (J. Tamasi Dr. – G. Sárai, 2019)
2. Globális környezeti problémák és néhány társadalmi hatásuk (A. Anda Dr. és mtsai 2009)
3. https://www.cdc.gov/niosh/npg/ (NIOSH Pocket Guide to Chemical Hazards)
4. https://www.osha.gov/chemical-hazards (NIOSH)
5. Környezetünk és táplálékunk minőségromlása = egészségkárosodás (https://www.biokontroll.hu)
6. Változó étrendek, változó tájak – A mezőgazdaság és az élelmiszerek Európában (https://www.eea.europa.eu)