Mostani cikkemben erre találhattok választ.

A hialuronsav egy olyan természetes cukor (szénhidrát) molekula, mely test-szerte minden szövetben megtalálható. Különböző mennyiségben a szervezetben is szintetizálódik, keletkezik, valamint be is tudjuk juttatni.
A szervezetbe jutás, vagy keletkezés után röviddel, néhány nappal elbomlik, ezért szükség esetén pótlásáról érdemes gondoskodni.

Legfontosabb szerepi közé a vízmegkötés illetve az ízületek, izmok „sikosítása” tartozik. A bőrben, izmok, csontok szöveti állományában, a szemben és más ízületi folyadékokban, a vérben, nyirokban, szív és érrendszerben és a köldökzsinórban fordul elő legnagyobb mennyiségben.

A szervezetben lévő hialuronsav nagyjából fele a bőrben található ahol is vízmegkötő tulajdonsága által, megőrzi a nedvességet, támogatva ezáltal a bőr egészségét, rugalmasságát. A hidratált bőr a ráncok előfordulását csökkenti. A hialuronsav pótlás a sima bőrfelület elérése mellett a dermatitist is kezelheti, előfordulását megelőzheti.

A korosodás során egyre kevesebb termelődik a szervezetben, valamint a nap erős UV sugárzása, a dohányzás, szennyezőanyagok, környezeti ártalmak, toxinok ugyancsak hozzájárulnak szintjének csökkenéséhez. (1-6)

A gyulladás szintjének szabályzása és a véredények kiépülésének támogatása által a sérülések utáni gyors regenerációban, a sebgyógyulásban kulcsszerepe van. Számtalan kutatási eredmény alátámasztja, hogy a sérült bőrfelületen, bőrsebeken alkalmazva csökkentette a fájdalmat valamint a regenerációt gyorsította. Antibakteriális hatása révén pedig mérsékelte kockázatát az esetleges fertőződésnek, gyulladásnak a sebgyógyulás során. (7-11)

Egyes kutatók eredményei alapján hatékony lehet egyes ínybetegségek, fekélyek valamint fogműtétek utáni gyors gyógyulás támogatásában is. (12)

Ahogyan korábban említettem a hialuronsav megtalálható az ízületekben is, ahol úgymond „kenőanyagként” funkcionál, javítva az ízületi mozgásokat. Ezáltal elejét veheti a további ízületi kopásoknak, kezelhető vele az osteoarthritis, mely egyfajta degeneratív ízületi betegség, amit az ízületek időbeli elkopása, elhasználódása okoz. A sportorvoslásban, reumatológiában előszeretettel használják. Egyes esetekben az ízületi résbe fecskendezik, a további kopás megelőzése, a tünetek csökkentése és a regeneráció támogatása érdekében. Az étrend-kiegészítő formában fogyasztott hialuronsav is hozzájárulhat az ízületek védelméhez és egyaránt mérsékelheti az ízületi fájdalmakat. (13-16)

A szervezetben található nyálkahártyák regenerálódásában kiemelt szerepe miatt az urológiában az interstitialis cystitis azaz fájdalmas hólyag szindróma kezelése során is előszeretettel használják, a hólyagfal nyálkahártyájának regenerálására, mely által a gyulladás és a fájdalom mérséklődik. (17-19)

Mivel szervezetünkben gyakorlatilag mindenhol megtalálható, így a fent említett területek mellett még további előnyei lehetnek az étrend-kiegészítőként, illetve kozmetikumként való használatának. A hialluronsavas termék kiválasztásakor több mindenre célszerű figyelni. Az első hogy elegendő koncentrációban, étrendkiegészítők esetében minimálisan 100-150 mg hialuronsavat tartalmazzon a termék, és lehetőleg ne növényi, hanem fermentációval előállított legyen, ugyanis a növényinek töredéke a hatása a fermentációval előállítotthoz képest. Ezek mellett a termékben ne legyen aszkorbinsav a hialuronsav mellett ugyanis a szerkezetét elbonthatja.

 

Felhasznált irodalom:

1. Hyaluronic acid: A key molecule in skin aging (E. Papakonstantinou és mtsai, 2012)

2. Ingested hyaluronan moisturizes dry skin (C. Kawada és mtsai, 2014)

3. Age-related changes in pericellular hyaluronan organization leads to impaired dermal fibroblast to myofibroblast differentiation (RML Simpson és mtsai, 2009)

4. Oral hyaluronan relieves wrinkles: a double-blinded, placebo-controlled study over a 12-week period (M. Oe és mtsai, 2017)

5. Efficacy of cream-based novel formulations of hyaluronic acid of different molecular weights in anti-wrinkle treatment (T. Pavicic és mtsai, 2011)

6. Efficacy of a New Topical Nano-hyaluronic Acid in Humans (S.M. Jegasothy és mtsai, 2014)

7. Hyaluronan in wound healing: rediscovering a major player (K.L. Aya és mtsai, 2014)

8. Efficacy and safety of hyaluronic acid in treatment of leg ulcers: a double-blind RCT (O. Dereure és mtsai, 2012)

9. Hyaluronic Acid in Inflammation and Tissue Regeneration (M. Litwiniuk és mtsai, 2016)

10. Effectiveness of platelet-rich plasma and hyaluronic acid for the treatment and care of pressure ulcers (J. Ramos-Torrecillas és mtsai, 2015)

11. Hyaluronic Acid and Its Composites as a Local Antimicrobial/Antiadhesive Barrier (C.L. Romano és mtsai, 2017)

12. Hyaluronic acid: Perspectives in dentistry. A systematic review (M. Casale és mtsai, 2016)

13. Hyaluronic acid: a natural biopolymer with a broad range of biomedical and industrial applications (G. Kogan és mtsai, 2006)

14. Viscosupplementation for osteoarthritis of the knee: a systematic review and meta-analysis (A.W.S. Rutjes és mtsai, 2012)

15. Oral hyaluronan relieves knee pain: a review (M. Oe és mtsai, 2016)

16. Oral administration of polymer hyaluronic acid alleviates symptoms of knee osteoarthritis: a double-blind, placebo-controlled study over a 12-month period (T. Tahiro és mtsai, 2012)

17. The role of the bladder surface in interstitial cystitis/painful bladder syndrome (J.M.H. Teichman és mtsai, 2007)

18. Changes in sexual function of women with refractory interstitial cystitis/bladder pain syndrome after intravesical therapy with a hyaluronic acid solution (M.J. Hung és mtsai, 2014)

19. Treatment of interstitial cystitis with Cystistat: a hyaluronic acid product (E.B. Kallestrup és mtsai, 2005)