A káliumról és annak jelentőségéről viszonylag keveset lehet olvasni, hallani. Ugyanakkor a szervezetünk számára létfontosságú ásványi anyagok, mikro-tápanyagok közül az egyik legfontosabb. Napi szinten belőle van a legtöbbre szükségünk, éppen ezért a Káliumban dús étrendnek nagyon sok pozitív egészségügyi hatása lehet. Cikksorozatom első részében a Kálium jelentőségéről és a szervezetben betöltött néhány szerepéről olvashattok.

 

A kálium valójában egy elektrolit mely elektromos impulzusok közvetítésében nagy szerepet tölt be. A szervezet egészséges működését illetően számtalan esszenciális folyamatban van szerepe, kezdve a folyadék-háztartástól, az idegrendszer működésén keresztül a sav-bázis egyensúly fenntartásáig. Nézzük is ezeket sorjában.

 

Az emberi testnek hozzávetőlegesen 60 %-a víz, melyet a nem, életkor, a test zsírtartalma, az életmód, az egészségi állapot is befolyásol. Ennek a víznek a 40 %-a sejten belül található, ezt intracelluláris, azaz sejten belüli víznek hívják. A többi a sejten kívül a véráramban, a gerincvelőben (liquor), a sejtek közötti terekben található, melynek a neve extracelluláris folyadéktér. A sejten kívüli és belüli folyadékterek folyamatos kapcsolatban vannak egymással, melyet az elektrolitok, különösen a kálium és nátrium koncentrációja szabályoz.

 

Az intracelluláris, azaz sejten belüli folyadéktérben lévő legfontosabb elektrolit a kálium, mely meghatározza a sejten belüli víztartalmat, míg a sejten kívüli folyadékterek víztartalmát a nátrium befolyásolja. Az elektrolitok folyadékmennyiséghez viszonyított arányát ozmolalitásnak nevezik.

Normális körülményke mellett a sejten belüli és kívüli folyadékterek ozmolalitása megegyezik. Ha a két oldal ozmolalitása eltér, akkor a kiegyenlítése érdekében a kevesebb elektrolitot tartalmazó oldalról a víz a több elektrolitot tartalmazó oldalra áramlik. Ez pedig a sejtek összezsugorodását eredményezheti.

A folyadék-egyensúly megborulása kiszáradáshoz vezethet, mely negatív hatással van vesére és szívre. Éppen ezért a hosszú, egészséges élethez a folyadék-háztartás egyensúlyi állapotára ajánlott törekedni, melyet helyes vízfogyasztási szokásokkal, káliumban gazdag étrenddel és étrendkiegészítőkkel tudunk megtenni.

 

A kálium nagy része, 98 %-a, a sejteken belül található és különböző reakciókban van nagy szerepe. A sejtműködés során a kálium-nátrium pumpának része, amely működése a sejtélettani, biokémiai folyamatokhoz nélkülözhetetlen. Szervezetünk az elfogyasztott energiának a kb. 30%-át ezen pumpának a működtetésére használja fel. Emellett a kálium-hidrogén pumpának is kulcseleme mely a gyomorban található és a gyomorsav létrehozását és az emésztési folyamatokat szolgálja.

 

A káliumnak az idegrendszer egészséges működését illetően is hangsúlyos szerep jut. Az agy és a test közötti üzeneteket az idegrendszer az úgynevezett idegimpulzusok formájában továbbítja, melyekkel szabályozza reflexeket, szívverést, izomösszehúzódásokat és egyéb testfunkciókat egyaránt. Az idegimpulzusok a nátrium- és kálium ionok áramlásával keletkeznek. Az ionok mozgása pedig megváltoztatja a sejtek feszültségét mely aktiválja az idegimpulzust. Éppen ezért a káliumbevitel az idegrendszer egészséges működéséhez elengedhetetlen, ugyanis befolyásolja az idegrendszer azon képességét hogy ideg-impulzusokat generáljon.

 

A kálium ion hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet a fel nem használt cukrokból a májban illetve izomszövetekben glikogén, azaz tápanyag raktárakat tudja tölteni. Elégtelen kálium szint esetén a szervezet a felesleges cukrokat nem tudja kellő mértékben glikogén formájában elraktározni. Ilyenkor a test zsírtartalma növekedhet ugyanis a felesleges cukor a zsírszövetben triglicerid formában rakódik le.

 

Napjaikban egyre több embert érint a magas vérnyomás, mely a szív- és érrendszeri betegségek egyik komoly rizikótényezője. A káliumban gazdag étrenddel ugyanakkor normalizálható a vérnyomás, ugyanis segíthet a felesleges nátrium eltávolításában, az artériák tágításában.

 

Az izomműködésben is nagy jelentősége van a káliumnak, támogatja az izom- és szívösszehúzódásokat. A kálcium a már említett nátrium-kálium pumpa által jut be a sejtekbe. Az izomsejtekbe eljutva a kálcium szabályozza az izom és szív összehúzódást-elernyedést. Hiányában izomgörcsök, gyenge izomerő és erőtlenség is jelentkezhet.

 

A szervezetben betöltött szerepe által hiányában különböző tünetek, legrosszabb esetben pedig egészségügyi kihívások is jelentkezhetnek. Következő cikkemben a kálium hiányról, az okokról és az esetleges

tünetekről lesz szó.

 

Felhasznált irodalom:

1. Az orvosi élettan tankönyve (A. Fonyó, 2011)

2. Physiology of fluid balance (I. Campbell, 2009)

3. The importance of fluid balance in clinical practice (K. Scales és mtsai, 2008)

4. The impact of water intake on energy intake and weight status: a systematic review (M.C. Daniels és mtsai, 2010)

5. Extracellular Potassium Homeostasis: Insights from Hypokalemic Periodic Paralysis (C.J. Cheng és mtsai, 2013)

6. Potassium and health (C.M. Weaver, 2013)

7. The physiological and clinical importance of sodium potassium ATPase in cardiovascular diseases (Y. Yan és mtsai, 2017)

8. Physiology, Sodium Potassium Pump (Y. Pirahanchi és mtsai, 2021)

9. Role of potassium in acid secretion (J.P. Geibel, 2005)

10. Decreased hydrogen-potassium-activated ATPase (H+-K+-ATPase) expression and gastric acid secretory capacity in aged mice (S. Kanai és mtsai, 2007)

11. Effect of potassium intake on blood pressure (G.G. Krishna, 1990)

12. The importance of potassium in managing hypertension (M.C. Houston, 2011)

13. Potassium Intake and Blood Pressure: A Dose-Response Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials (T. Filippini és mtsai, 2020)

14. The effect of potassium supplementation on blood pressure in hypertensive subjects: A systematic review and meta-analysis (T. Filippini és mtsai, 2017)