Mostani cikkemben a Kálium hiányáról, pótlásról olvashattok bővebben.

Mint azt, ahogyan a korábbi cikkemben írtam napi szinten az ásványi anyagok, nyomelemek és vitaminok közül belőle van a legtöbbre szükségünk. Ezt az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) ajánlásában is láthatjuk, mely szerint a káliumból akkora mennyiségre van szükségünk, mint az összes mikro-tápanyagból, ásványi-anyagból és nyomelemből együttvéve.

Az ember napi káliumszükséglete több mindentől is függ. Felnőtteknek naponta minimum 2gr-ra van szükségünk, melyet pl. a stressz, szénhidrátfogyasztás, fokozott fizikai aktivitás, gyógyszerek, pl. diutretikumok azaz vizeletkiválasztást segítő, vizelethajtók túlzott használata, egyes antibiotikumok fogyasztása is jelentősen fokoz. A szükséglet ilyenkor akár 4g vagy annál több is lehet. Az FDA (USA Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága) ajánlása 4,7g/nap, mely ezt jól tükrözi.

Mivel a kálium legnagyobb részben, 98%-ban sejten belül található, így hiánya nehezen mutatható ki.
A hiányra a különböző hiánytünetek meglétéből lehet a legkönnyebben következtetni, mely tünetek jelentkezése a szervezetben betöltött fontos szerepéből következik.

Mivel szervezetünk a kálium segítségével építi a glikogén raktárakat, azaz tárolja el a felesleges cukrokat, így hiányában cukor anyagcsere diszfunkció léphet fel, ugyanakkor a túlzott mértékű feldolgozott, finomított szénhidrát bevitel pedig káliumhiányt idézhet elő. Ez pedig fokozhatja a szervezet éhségét és cukor iránti kívánósságot, sóvárgást idézhet elő.

További jellemző tünet a gyenge izomműködés, erőtlenség, izommerevség, izomgörcsök jelentkezése, melynek okai közül a legfontosabb a korábbi cikkemben említett nátrium-kálium pumpa működéséhez köthető. Ugyanis a kálcium a nátrium-kálium pumpa által jut be a sejtekbe, az izomsejtekbe eljutva pedif a kálcium szabályozza az izom összehúzódást-elernyedést.

A káliumnak szerepe van a megfelelő ideg-impulzusok keletkezésben melyek az izomösszehúzódás-elernyedés szabályzásában is részt vesznek. Éppen ezért hiányában a szív és érrendszer is érintett lehet. Ilyen tünetek lehetnek a szívdobogás-érzet, magas vérnyomás, elégtelen szívműködés, bradycardia, és arythmia, azaz szabálytalan és lassú szívverés is.

A magnéziummal együtt nyugtató hatása van mind az idegrendszerre mind pedig az izmokra. Éppen ezért ezen elemek hiánya esetén szorongás is jelentkezhet.

További hiánytünetei lehetnek pl. hajhullás, álmatlanság, székrekedés, hányinger, hányás, krónikus fáradtság.

Hiányához leginkább a fentebb említettek mellett az elégtelen bevitel idézheti elő, melyet egyes állapotok, mint pl. magnéziumhiány, vesebetegség, fokozott izzadás, hányás, hasmenés is fokozzák.

Pótlását természetes úton valamint étrendkiegészítőkkel is meg tudjuk tenni.

Legnagyobb mennyiségben a zöldségfélék és különösen a zöld színű, leveles zöldségek fogyasztásával tudjuk biztosítani a szervezet számára szükséges kálium mennyiséget, melyekkel további jótékony tápanyagokkal is elláthatjuk szervezetünket. Ilyenek pl. kelbimbó, leveleskel, brokkoli, káposzta, spenót, mángold, cékla zöldje, avokádó, tökfélék, édesburgonya, zöldborsó.

Étrend-kiegészítővel is pótolhatjuk a káliumot. Ilyen esetben javasolt kálium-citrát esetleg kálium-klorid formákat választani valamint ebben az esetben nem javasolt egyszerre nagyobb mennyiséget elfogyasztani ugyanis ilyenkor hirtelen megnő a szervezet kálium szintje. Szemben a zöldség fogyasztással, amikor is sokkal lassabban növekszik szintje. Ha mégis az étrend-kiegészítő formát választjuk lehetőleg több részletben és kisebb mennyiségekkel, eloszlatva vigyük be a kívánt mennyiséget.

 

 

Felhasznált irodalom:

1. Daily Value on the New Nutrition and Supplement Facts Labels (FDA: https://www.fda.gov/…/daily-value-new-nutrition-and…)

2. Dietary reference values for potassium (EFSA: https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/…/j.efsa.2016.4592)

3. The Role of Potassium (P.R. Kowey, 2002)

4. Beneficial effects of potassium on human health (F.J. He és mtsai, 2008)

5. The impact of water intake on energy intake and weight status: a systematic review (M.C. Daniels és mtsai, 2010)

6. My Food Data (https://www.myfooddata.com/…/high-potassium-vegetables.php)

7. Az orvosi élettan tankönyve (A. Fonyó, 2011)

8. Physiology of fluid balance (I. Campbell, 2009)

9. The importance of fluid balance in clinical practice (K. Scales és mtsai, 2008)

10. The impact of water intake on energy intake and weight status: a systematic review (M.C. Daniels és mtsai, 2010)

11. Extracellular Potassium Homeostasis: Insights from Hypokalemic Periodic Paralysis (C.J. Cheng és mtsai, 2013)

12. Potassium and health (C.M. Weaver, 2013)

13. The physiological and clinical importance of sodium potassium ATPase in cardiovascular diseases (Y. Yan és mtsai, 2017)

14. Physiology, Sodium Potassium Pump (Y. Pirahanchi és mtsai, 2021)

15. Role of potassium in acid secretion (J.P. Geibel, 2005)

16. Decreased hydrogen-potassium-activated ATPase (H+-K+-ATPase) expression and gastric acid secretory capacity in aged mice (S. Kanai és mtsai, 2007)

17. Effect of potassium intake on blood pressure (G.G. Krishna, 1990)

18. The importance of potassium in managing hypertension (M.C. Houston, 2011)

19. Potassium Intake and Blood Pressure: A Dose-Response Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials (T. Filippini és mtsai, 2020)

20. The effect of potassium supplementation on blood pressure in hypertensive subjects: A systematic review and meta-analysis (T. Filippini és mtsai, 2017)