Ez addig rendben is van ameddig alkalmanként, évi néhány alkalommal, kis mennyiségben fogyaszt valaki alkoholos italt. De amikor ez már rendszeressé mondhatni a „napi rutin” részévé válik, akkor már bizony a szervezetre mért káros hatásai is számottevőek lehetnek.

Milyen káros hatásokra is gondolok?

Az alkoholos italok etil-alkohol tartalma kisebb mennyiségben a szájüreg, nyelőcső, a gyomor, valamint vastagbél nyálkahártyáján, legnagyobb mennyiségben pedig a vékonybél falán keresztül etanol formában kerül a véráramba, majd a májba szállítódik leterhelve azt.

Ez miért is annyira veszélyes?

Májunk több száz feladata mellett szervezetünket a különböző méreganyagoktól szabadítja meg. Ez történik az alkohollal is. Az elfogyasztott ital alkohol tartalma a vérárammal a májba szállítódik mely normális esetben azt bizonyos mennyiségben át tudja alakítani bizonyos enzimekkel, kis mennyiség pedig elbomlás nélkül a tüdőn, valamint vizeleten keresztül távozik a szervezetből. A rendszeres fogyasztás esetén az átalakító enzimek száma növekszik, ez magyarázat arra, hogy miért is tolerálja jobban egyesek szervezete az alkoholt gyakoribb fogyasztás esetén. Ugyanakkor a nagyobb mennyiség elfogyasztásával a máj nagyon leterhelődik sőt különböző toxikus anyagok, szabadgyökök is keletkeznek.

Bizonyos mennyiség felett pedig már nem képes teljes mértékben az átalakításra, így az a vérben marad és több szervhez, többek között a központi idegrendszerhez is eljut, ahol kapcsolódik ingerület-átviteli anyagok receptoraihoz. Ez által az idegsejtek működését hátrányosan befolyásolja, a köztük lévő kommunikációt akadályozza és ez pl. koordináltalan mozgáshoz vezethet. Ezt az állapotot hívja a köznyelv részegségnek. Ezen felül az ingerület-átviteli receptorok számát is csökkentheti.

Mivel az agy nagyon érzékeny a károsodásra az idegsejtek közötti kapcsolatok befolyásolásán túl a mértéktelen alkoholfogyasztás az agyműködés károsításán keresztül memóriavesztéshez, emlékezetkieséshez, demenciához, sőt agyi zsugorodáshoz, „elbutuláshoz” is vezethet.

Az alkohol világviszonylatban az egyik legnépszerűbb pszichoaktív anyag. Hova tovább a félénkség feloldásával és a bátorság fokozásával az emberek kedélyállapotán nagyban változtathat, amely akár függőségi állapot kialakulásához is vezethet.

A központi idegrendszer egyik fontos részében, a hipotalamuszban található a jutalomközpont. Alkohol fogyasztás hatására dopamin termelődik ebben a központban, amelyet köznyelven boldogsághormonnak hívnak. Ezáltal a folyamat által könnyen kialakulhat a függőség. (1-7)

A rendszeres különösen nagy mennyiségű alkohol fogyasztás májgyulladáshoz, a májsejtek károsodásához, zsírmájhoz valamint gyulladásos zsírmáj kialakulásához, legrosszabb esetben pedig a májsejtek pusztulásához, végleges szöveti károdosához vezethet amit májcirrózisnak hívnak. (8-10)

Az alkohol kalória tartalma viszonylag magas, 7 kcal/gramm. A rendszeres nagy mennyiségben való fogyasztás ezáltal a már említett máj elzsírosodásához továbbá hízáshoz, jelentős testsúlynövekedéshez is vezethet. (11)

Az alkohol jelentős mértékben növeli a vércukorszintet, mely a hasnyálmirigyet többletmunkára, jelentős inzulin termelésre sarkallja. Ez különösen veszélyes a gyorségetésű fehérje típusú emberek számára. Számtalan vizsgálat bizonyítja a krónikus alkoholfogyasztás és a sejtek csökkent inzulinérzékenysége valamint a II-típusú diabétesz közötti összefüggéseket. (12-15) Mivel nem vagyunk egyformák, így szervezetünk se reagál egyenlőképpen az alkoholra.

A termékenységre is káros hatással van a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás. Vizsgálatok bizonyossága szerint az alkohol csökkenti a tesztoszteron szintjét, mely által a nemi vágy és szexuális teljesítőképesség csökkenéséhez vezet. Ezen felül a herékre kifejtett toxikus hatása által a spermiumok számát és életképességét ugyancsak hátrányosan befolyásolja. (16)

A felsoroltak mellett még további káros hatásai is lehetnek az alkoholfogyasztásnak. Éppen ezért javaslom az évi maximum csak néhány alkalommal történő fogyasztását.

Felhasznált irodalom:

1. Synaptic targets: Chronic alcohol actions (M. Roberto és mtsai, 2017)

2. Communication networks in the brain: neurons, receptors, neurotransmitters, and alcohol (D.M. Lovinger, 2008)

3. Clinical and pathological features of alcohol-related brain damage (N.M. Zahr és mtsai, 2011)

4. Chronic effects of low to moderate alcohol consumption on structural and functional properties of the brain: beneficial or not? (M.N. Verbaten és mtsai, 2009)

5. Alcohol intake and cerebral abnormalities on magnetic resonance imaging in a community-based population of middle-aged adults: the Atherosclerosis Risk in Communities (ARIC) study (J. Ding ls mtsai, 2004)

6. Alcohol consumption and subclinical findings on magnetic resonance imaging of the brain in older adults: the cardiovascular health study (K.J. Mukanal és mtsai, 2001)

7. The neuropathology of alcohol-related brain damage (C. Harper, 2009)

8. Acute alcohol-induced liver injury (V.L. Massey és mtsai, 2012)

9. Alcoholic liver disease: mechanisms of injury and targeted treatment (A. Louvet és mtsai, 2015)

10. Liver disease in heavy drinkers with and without alcohol withdrawal syndrome (E. Barrio és mtsai, 2004)

11. Alcohol consumption and body weight: a systematic review (C. Sayon-Orea és mtsai, 2011)

12. A prospective study of drinking patterns in relation to risk of type 2 diabetes among men (K.M. Conigrave és mtsai, 2001)

13. Alcohol intake and incidence of type 2 diabetes in men (M. Wei és mtsai, 2000)

14. Alcohol as a risk factor for type 2 diabetes: A systematic review and meta-analysis (D.O. Baliunas és mtsai, 2009)

15. Association of change in alcohol consumption on fasting serum glucose, insulin resistance, and beta cell function among Korean men (S. Choi és mtsai, 2020)

16. Alcohol’s effects on male reproduction (M. A. Emanuele és mtsai, 1998)