Rohanó világunkban bizonyos okok miatt egyre több az elhízott és túlsúlyos ember. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO – World Health Organisation) 2016-os adatai szerint több, mint 1,9 milliárdra becsülhető a világon élő azon emberek száma, akik súlyfölösleggel rendelkeznek, ebből pedig legalább 650 millióan elhízottak. Az elhízás pedig már a fiatalabb generációkat is egyre nagyobb számban érinti. 2016-ban több mint 340 millió 5-19 éves gyermek és serdülő volt túlsúlyos vagy elhízott. 2020-as adatok szerint 39 millió 5 év alatti gyermek volt túlsúlyos vagy elhízott.

Ennek viszont nem kellene így lennie, ugyanis az elhízás a megfelelő életmóddal és táplálkozással megelőzhető és kezelhető. Rengeteg információ és olykor tévhit, fogyókúrás étrend, népszerű „fogyasztó” diéta és recept kering az interneten és a magazinokban.

 

Egy nem személyre szabott népszerű diétával ugyanakkor akár komoly egészségügyi kihívás időzhető elő. Ennek fő oka, hogy a táplálkozás hatással van a szervezet belső egyensúlyát szabályzó rendszerekre, mint pl. a vegetatív idegrendszerre, hormonrendszerre valamint sejtanyagcsere folyamatokra.

Ezért a fogyás esetében is legfontosabb szempont az, hogy NEM VAGYUNK EGYFORMÁK.

 

Így tehát a TÁPLÁLKOZÁSI TÍPUSRA SZABOTT ÉTREND a fogyókúra szerves részét kell, hogy képezze. Ezáltal az EGÉSZSÉGES ROSTOKKAL, KOMPLEX SZÉNHIDRÁTOKKAL, FEHÉRJÉKKEL ÉS ZSÍROKKAL testünkben a vércukor- és inzulin-szint kiegyensúlyozását is támogathatjuk.

 

Az első lépésben, anti-tápanyagokat pl. a finomított szénhidrátokat, a szervezetet terhelő felesleges anyagokat, környezeti terhelést, azaz toxikus anyagokat, mérgeket ki kell zárnunk étkezésünkből, a környezetünkből, amivel a szervezetünk méregtelenítését végző szerveket-szervrendszereket – mint az emésztőrendszer, máj, vese, tüdő – tehermentesíteni tudjuk.

Azt követően a méregtelenítési útvonalak támogatását kell megtennünk különböző tápanyagokkal és étrend-kiegészítőkkel.

 

Élelmiszerek:

• Citrusfélék: magas polifenol tartalmuknak köszönhetően védenek az oxidatív stressz okozta károsodástól és támogatják a máj méregtelenítő képességét

• Keserű zöldségek (pl. keserűdinnye, pitypang zöldje, cikória): az epetermelést és áramlását segítik elő

• Retek, vízitorma, tarlórépa: a máj méregtelenítését támogatják

• Brokkoli, karfiol, káposzta, kelbimbó, kínai kel, kelkáposzta és más keresztesvirágú: olyan speciális hatóanyagokat, az úgynevezett glükozinolátokat tartalmaznak, melyek a májban a méregtelenítéshez szükséges enzimek előállítását, működését támogatják

• Zöld leveles zöldségek: speciális tápanyagaik (pl. thylakoids) révén szabályozzák az éhség-jóllakottság érzést

• Tojás, barnarizs, spenót: B-vitaminokat tartalmaz, melyek javítják a májműködést és elősegítik a máj „kidugítását”, a B12-vitamin segít a zsírok metabolizmusában és javítja a máj egészségi állapotát

• Sárgarépa, lilahagyma, padlizsán: flavonoidokat és béta-karotint tartalmaz, amelyek erős antioxidánsok

• Avokádó: egészséges növényi zsírforrás mely gazdag zsíroldékony vitaminokban, káliumban és antioxidánsokban

• Magas rosttartalmú élelmiszerek (pl. útifűmaghéj, lenmag, gyümölcsök és zöldségek): a rost megköti a toxinokat és kivezeti őket a gyomor-bél traktuson keresztül

• Alma: pektint tartalmaz, ami segít megkötni és kiüríteni a nehézfémeket a belekből

• Hagymafélék családjába tartozó zöldségek (fokhagyma, hagyma, lilahagyma): allicint és szelént tartalmaznak – antioxidáns hatású anyagok, segítik a mérgek és nehézfémek májból történő eltávolítását

 

Táplálék-kiegészítők:

• Vitaminok: C, E, B-komplex, Inozitol

• Ásványi-anyagok, nyomelemek (Szelén, Cink, Magnézium, Mangán, Króm)

• Taurin

• Emésztőenzimek

• Esszenciális zsírsavak

• N-acetil-cisztein

• Redukált glutation

• Glucomannan

• Pre- és probiotikumok, szimbiotikumok

 

Gyógynövények és kivonatok:

• Kurkuma

• Articsóka

• Máriatövis

• Sóska

• Céklalevél

• Gyermekláncfű gyökér

• Naringin

• Synephrin

• Hesperidin

 

Következő lépésben a bélflóra regenerációjával szervezetünkben keletkező káros anyagok szintjét, mint pl. a bélflóra egyensúlytalanság következtében szervezetbe kerülő lipo-poliszacharidok (LPS) tudjuk csökkenteni melyek májkárosodáshoz, gyulladáshoz, metabolikus szindrómához, elhízáshoz és több egészségügyi kihívásokhoz is hozzájárulhatnak. Emellett a bélflóra általi vitamintermelést, immunrendszeri működést és számtalan további folyamatot is támogathatunk.

 

További jelentős szempont a cirkadián ritmus, azaz alvás-ébrenlét ritmusának rendezése. Ez azért különösen fontos, mert a cirkadián ritmus teszi lehetővé, hogy az ember alkalmazkodni tudjon a környezeti körülmények szabályos váltakozásaira, szabályozza a testhőmérséklet valamint a szomjúság- és éhségérzet megnyilvánulását is. A cirkadián ritmusra hatással vannak különböző külső stimulusok, melyek közül a napfény a legfontosabb. A napfény hatására egy fontos belső elválasztású mirigyünk, a tobozmirigy több vagy kevesebb melatonin hormont termel. Ez a hormon készíti fel testünket a pihentető alvásra, támogatja a szervezet regenerálódását, antioxidáns hatású és szerepe van szaporodórendszer működésében valamint a korábban már említett folyamatokban is.

 

Nem elhanyagolandó szempont a gondolatok és érzelmek rendezése, a tudatalatti mintázatok átprogramozása és a psziché megtisztítása is, mivel a hibás mintázatok, rossz bevésődések, negatív énképek, stb…. a fogyás szempontjából jelentős korlátozó hatással bírhatnak.

Végezetül pedig az egyénre szabott mozgással is támogathatjuk a fogyást, az ideális testforma elérését és megtartását.

 

 

Felhasznált irodalom:

1. https://www.who.int/…/fac…/detail/obesity-and-overweight

2. Circadian Rhythms in Diet-Induced Obesity (A. Engin, 2017)

3. Role of microbiota-derived lipopolysaccharide in adipose tissue inflammation, adipocyte size and pyroptosis during obesity (L.G. Hersoug és mtsai, 2018)

4. Body weight loss, reduced urge for palatable food and increased release of GLP-1 through daily supplementation with green-plant membranes for three months in overweight women

5. Effects of thylakoid intake on appetite and weight loss: a systematic review (A. Amirinejad és mtsai, 2019)

6. Mechanisms Underlying Biological Effects of Cruciferous Glucosinolate-Derived Isothiocyanates/Indoles: A Focus on Metabolic Syndrome (M. Estece, 2020)

7. Whole Fruits and Fruit Fiber Emerging Health Effects (M.L. Dreher, 2018)

8. The Bioprotective Effects of Polyphenols on Metabolic Syndrome against Oxidative Stress: Evidences and Perspectives (K. Liu és mtsai, 2019)