You are currently viewing Amit a fitoösztrogénekről tudni érdemes

Amit a fitoösztrogénekről tudni érdemes

Az ösztrogén-családnak három főbb formája létezik: az ösztradiol, az ösztron és az ösztriol. A tudományos közösség a mai napig kutatja ezek hatásait.

ℹ Az ösztrogén hormonok elsősorban a petefészekben, illetve kevesebb mennyiségben a zsírsejtekben, herében és a mellékvesékben is termelődik.

A biológiailag legerősebb forma az ösztradiol, amely koleszterineredetű szteroidhormon. Az androgének, vagyis férfi nemi hormonok aromatizációjával keletkezik az aromatáz enzim közreműködésével.

☝️Az ösztrogén egy alapvető hormon mindkét nem esetében. Fő szerepe a női nemi ciklushoz kötődik, de ugyanakkor a csontállomány egészségében, a csontanyagcserében, az idegrendszer működésében, az artériák belső falának működésében, a koleszterinszint szabályozásában és a másodlagos nemi jellegek kialakulásában is fontos szerepe van.

A keringésben legnagyobb részben fehérjéhez kötődve (albumin, SHBG) található meg. Az ösztrogén receptorhoz kötődve aktiválja a gének expresszióját (kifejeződését), ezzel fejti ki hormonális hatását.

Ösztrogéndominancia esetén az ösztradiol és a progeszteron (egy másik fontos nemi hormon) közötti arány, vagy azok abszolút mennyisége nem megfelelő. Az ösztrogéndominancia többféle problémát is előidézhet.

FONTOS: Ösztrogénhormonok hatására pl. a pajzsmirigyhormont kötő fehérje, a thyroxine-binding globulin (TBG) szintje megnő, mely a szabad T4, illetve T3 hormonokat megköti, továbbá serkenti a TRH/TSH hormonok termelődését.

👉Lebontása, méregtelenítése a máj feladata, mely enzimek közreműködésével különböző anyagcsere útvonalakat használ a méregtelenítés során.

JEGYEZD MEG: A természetes ösztrogéneken kívül számtalan vegyület létezik, melynek ösztrogénszerű hatása van. Ilyenek a fitoösztrogének (pl. lignánok, izoflavoniodok stb.) is, melyek megtalálhatóak pl. szója, lenmag, komló, hüvelyesek, földimogyoró stb. 
A fitoösztrogének négy fő csoportba sorolhatók: izoflavonoidok, lignánok, kumesztánok és stilbének. Ezek a vegyületek különböző növényekben találhatók meg, mint például a szója, lenmag, komló, hüvelyesek és földimogyoró.
A növények a fitoösztrogénekkel az őket elfogyasztó állatok, „ragadozók” szaporodását gátolják.
 

A kifejtett hatásuk dózisfüggő: Kis mennyiségben, alacsony koncentrációban anti-ösztrogén hatásúak lehetnek a szteroid hormonok keletkezése során működő enzimek és az aromatáz enzim gátlása, valamint az ösztrogén receptorokhoz való nagyobb affinitással, készséggel kötődés miatt. Éppen ezért sokszor olvashatunk jótékony hatásukról. Ugyanakkor nagyobb koncentráció esetén az agonista hatás érvényesül, azaz a receptorhoz kötődésük és biológiai válasz fokozódik. 

A fitoösztrogének hatása a menopauza tüneteire:
A fitoösztrogének, különösen a szójában található izoflavonoidok, enyhíthetik a menopauza tüneteit, mint például a hőhullámokat és az éjszakai izzadást. A kutatások vegyesek, de sok nő hasznosnak találja a fitoösztrogéneket a hormonpótló kezeléssel párhuzamosan. 

A fitoösztrogének lehetséges kockázatai:
Bár a fitoösztrogének számos előnyt kínálnak, nem árt figyelni a túladagolásuk lehetséges hatásaira. Nagyobb mennyiségben befolyásolhatják a hormonális rendszert, és bizonyos esetekben, például hormonfüggő daganatok (pl. emlőrák) esetén nem ajánlottak.

A fitoösztrogének hatása a férfiakra: Bár a fitoösztrogének elsősorban nők számára érdekesek, férfiakra is hatással lehetnek, különösen a tesztoszteron szintre. A kutatások ezen a téren is vegyesek, de fontos figyelembe venni, hogy a fitoösztrogének túlfogyasztása férfiaknál is problémákat okozhat, például a spermiumszám csökkenését.

A fitoösztrogének hatása a bélflórára: A bélflóra szerepe a hormonális egyensúly fenntartásában egyre inkább a kutatások figyelmének középpontjába kerül. A bélflóra jótékony baktériumai segíthetnek a fitoösztrogének lebontásában és azok hatásának szabályozásában.

Fontos megjegyezni: Az ösztrogén egy fontos hormon, de se a túl kevés, sem pedig a túl nagy mennyiség nem kedvező a szervezet számára.

Ösztrogéndominancia esetén célszerű  kiváltó okokat megszüntetni és a máj méregtelenítési munkáját támogatni, hogy a felesleges ösztrogént tudja eliminálni, eltávolítani.
A máj szerepe a fitoösztrogének feldolgozásában:
A máj enzimjei, például a CYP450 enzimek, kulcsszerepet játszanak a fitoösztrogének metabolizálásában. A máj egészségének fenntartása kulcsfontosságú a fitoösztrogének megfelelő feldolgozásához, és ezen a téren a táplálkozás (pl. antioxidánsokban gazdag étrend, májtámogató ételek) is segíthet.
 
Fitoösztrogének és a hormonális egyensúly:
A fitoösztrogének egyik jótékony hatása, hogy gátolják az aromatáz enzimet, amely a tesztoszteron ösztrogénné alakításában játszik szerepet. Ennek következtében a fitoösztrogének növelhetik a tesztoszteron szintjét. Azonban nők esetében a magas tesztoszteron szint nem kívánatos, mivel hormonális egyensúlytalanságot okozhat, például akne, pattanások, és egyéb problémák formájában.
 

☝️Nincsenek arra vonatkozóan egyértelmű ajánlások, hogy az egyes fitoösztrogének hatásai pontosan milyen dózis mellett érvényesülnek, hiszen azokat több minden is befolyásolja. 

Bár számos jótékony hatásukról beszélnek, a fitoösztrogének esetén az a legfontosabb, hogy milyen dózisban fejtenek ki hatást. A pontos dózisokat befolyásolhatják a szervezet egyéni különbségei és a felhasznált anyagok típusa.

A fitoösztrogén tartalmú étrend-kiegészítők:
Ma már számos étrend-kiegészítő kapható, amelyek fitoösztrogéneket tartalmaznak, például szójaisoflavonoidokat vagy lenmagkivonatot. Fontos kiemelni, hogy bár ezek a kiegészítők hasznosak lehetnek, nem helyettesítik a kiegyensúlyozott étrendet, és használatukat mindig orvosi tanácsadás mellett célszerű alkalmazni. Az étrend-kiegészítők hatásai a szervezetre egyéni eltéréseket mutathatnak, és nem mindenki számára ideálisak. A túlzott használat, például a nagy mennyiségű fitoösztrogén bevitel, hormonális egyensúlyzavart okozhat, ezért fontos a mértékletesség.

Éppen ezért az ösztrogéndominanciát kezelni kell úgy, hogy a szervezetben keletkező ösztrogén szintézisét, annak bejutását és metabolizmusát (anyagainak feldolgozása és a felesleg eltávolítása) egyensúlyba hozzuk.

 
Felhasznált irodalom:
1. Az orvosi élettan tankönyve (A. Fonyó, 2011)
2. Modulation of Aromatase by Phytoestrogens (E.D. Lephart, 2015)
3. Phyto-oestrogens and colorectal cancer risk: a systematic review and dose-response metaanalysis of observational studies (A. Rudolph és mtsai. 2016)
4. Phytoestrogens (M. Mostrom és mtsai. 2018)
5. Dietary soy, lignans, and human health (Kahlon, T. S., et al. (2007) 
6. Effects of dietary soy protein on plasma lipids in postmenopausal women (Booth, N., et al. 1997)
7. Effect of soy isoflavones on the risk of breast cancer: a systematic review and meta-analysis (Taku, K., et al. 2009)
8. Soy isoflavones and their effect on menopausal symptoms: a systematic review and meta-analysis (Dillingham, M. D., et al. (2015)
9. Molecular mechanisms involved in estrogen metabolism and the role of phytoestrogens (Fraser, P., et al. (2015)
10. Fitoösztrogének alkalmazása az egészségre (Tucker, K. L., et al. (2013)
11. Fitoösztrogének a menopauza terápiájában (Blázovics, A. 2017)